Blog
Ablakcsere tudnivalók A-Z

Ablakcsere tudnivalók A-Z

Írta: Gali András

Ablakcsere előtt ismerje meg azokat a műszaki paramétereket és tudnivalókat, amelyek alapján megalapozottan választhatja ki a megfelelő típust. Tematikus összeállításunk csak a legfontosabb kérdéseket tárgyalja, de egy családi ház esetén az alábbiak alapján már tájékozott döntést hozhat. Nagyobb méretű ingatlanoknál javasoljuk energetikus bevonását a lehetőségek elemzésébe, hiszen a választott nyílászáró akár 30 évre is meghatározhatja az épület energiafogyasztását és komfortfokozatát.

Alapfogalom: hőátbocsátási tényező

Aki energetikai korszerűsítést mérlegel, mindenképp érdemes ismernie a hőátbocsátási tényező (U érték) fogalmát, ami az egyik legalapvetőbb épületenergetikai mérőszám, és a szerkezet hővezető képességét jellemzi az egy négyzetméter felületen át távozó hővesztesége alapján ( W/m²K). Minél alacsonyabb az értéke, annál jobb a szerkezet hőszigetelése.  A jelenlegi előírás szerint a beépített ablak hőátbocsátása legfeljebb 1,6 W/m²K lehet, de ezt hamarosan 1,15 re szigorítják. Ne keverjük össze az üvegezés, a tokszerkezet és az ablak egészének hőszigetelését. A forgalmazók gyakran csak a legelőnyösebb rész (üvegezés) értékét adják meg.

Miben jobb egy korszerű nyílászáró mint egy hagyományos?

Jobban hőszigetel: a korszerű ablakok üvegezése 2 vagy 3 rétegű ún. LOW-E (alacsony emissziós) bevonatú, és nemesgáz töltésű. Az ilyen üvegek hőátbocsátási tényezője 0,5 és 1,1 közötti, szemben a kapcsolt gerébtokos ablaküvegezések megközelítőleg 3-as értékével.

Jobb a légzárósága: a modern ablakok szinte tökéletesen zárnak, még a legszelesebb időben is. Meglepő lehet, de a fűtési megtakarítás nagyobb részét a magasabb légzáróság okozza, nem pedig a magasabb hőszigetelő képesség.

Árnyékolás

Az épület lakókomfortját nem csak a téli időszakra, hanem nyárra is tervezni kell. A mai, fokozott légzárású és hőellenállású nyílászárók mellett a túlmelegedés könnyen létrejön.  Védelemként lehetőség szerint külső árnyékolást alkalmazzunk, a cél az, hogy nyári napsugárzást kizárjuk, az üvegházhatást megelőzzük. A belső árnyékolások a sugárzási energia 10-30% át képesek gátolni, míg egy redőny körülbelül 90-100%-ot. Tetőtéri nyílászárókat külső árnyékolás nélkül telepíteni fokozottan előnytelen, a nyári idényben akár több hétre is lakhatatlanná válhat a lakás.
Hasznos tipp: fűtési idényben az árnyékolók éjszakai alkalmazásával jelentősen csökkenthetjük a szerkezet hőveszteségét, így energiát takaríthatunk meg.

Mekkora javulást várhatunk?

A fűtési fogyasztásban a csökkenés megközelítőleg 5 és 15% között lesz. Ha a meglévő nyílászárók vetemedettek, rosszul zárnak (beáramlik a külső levegő), a megtakarítás a magasabb értékhez fog közelíteni. A cserével a lakás komfortossága is javulni fog, ugyanis a régi ablakokra jellemző „hidegsugárzás”, a maiaknál már nem létezik.

Légkamrák száma

3-5-7 vagy még több légkamrás ablakokat is gyártanak, de nem javasolt ez alapján választani, helyette az U értékre figyeljünk. Előfordulhat, hogy egy 5 légkamrás ablak jobb energetikai jellemzőkkel bír, mint egy 7 kamrás típus. A napi használat során a légkamrák számának nincs semmilyen szerepe, bár a vastagabb tokszerkezetek némileg masszívabbak, és ezáltal nagyobb nyílásokra alkalmazhatók.

Üvegezés: 2 vagy 3 rétegű

A 3 rétegű üvegezés egyértelműen jobban tartja a hőt, viszont kevesebb napsugárzást is enged be. Számítással igazolható, hogy déli oldalon a három régetű üveg gazdaságtalanabb mint a két rétegű, mivel a téli napsugárzást jelentősen kizárja, magasabb hőellenállása pedig nem fedezi az elvesztegetett szoláris hozamot. Egyes uniós országokban déli oldalon nem is engedélyezett 3 rétegű üvegezést alkalmazni, így mi is csak az északi fekvésű, illetve benapozatlan helyekre ajánljuk.

Fa ablak kilátással

Fa vagy műanyag

A modern fa ablakok nem biztosítanak magasabb lakókomfortot, mint a műanyagok. A faanyagokat különböző vegyi anyagokkal impregnálják, a rétegeket egymáshoz ragasztják, majd festik. A végeredmény egy olyan szerkezet, amely egyáltalán nem enged át párát vagy levegőt, így a gyakorlatban nem bír előnyösebb épületfizikai tulajdonságokkal, mint a műanyag és fém típusok.
A fém ablakok jó hőszigetelése technikailag nagyon nehézkesen oldható meg, így ezek a lakossági felhasználásból mára már kiszorultak.

A beépítés módja

Az ablakokat érdemes a homlokzati hőszigetelés síkjába helyezni (amennyiben van szigetelés), úgy hogy a szigetelés épp elé takarjon, vagy a toknak „ütközzön”. Az ablakkeretet a rögzítés után PUR habbal körbeszigetelik, ezt egyenletesen és felületfolytonosan kell felvinni. A keret körül a Pur habot szilikon bázisú szigeteléssel kell borítani, a külső és belső oldalon is, a pára bejutásának megakadályozása érdekében. Ha ezt a munkarészt kihagyják, a szigetelő habba bejut a pára, az le fog csapódni, a lecsapódott kondenzvíz hatására lehűl a beépítés vonala, ami után megjelenik a penész.

Összegzés:

További népszerű cikkek a blogon

Hőszigetelés korszerűen
Ablakcsere tudnivalók A-Z
x

Tisztelt Ügyfelünk!

Visszahívási kérését nem sikerült elküldeni, kérjük, próbálja újra!

Rendben

x

Tisztelt Ügyfelünk!

Visszahívási kérését elküldte rendszerünk.

Rendben