Blog
Milyen vastagon hőszigeteljünk?

Milyen vastagon hőszigeteljünk?

Írta: Gali András

Az épület energiafogyasztásának csökkentésére számos lehetőség van, ezek közül az egyik leghatékonyabb megoldás a homlokzati hőszigetelés. A jól bevált építőanyagok (tégla, beton, fa, vályog) önmagukban már nem felelnek meg az energiahatékonysági elvárásoknak, a korszerű építőipar már-már elképzelhetetlen hőszigetelés nélkül. Cikkünkben a homlokzatra ajánlott anyagokat és vastagságokat ismertetjük.

Ismerje meg a legelterjedtebb anyagokat

Expandált polisztirol: hagyományos nevén hungarocell – általában fehér színű. Csak vízmentes helyen építhető be, talajba, lábazatra nem alkalmas. Ezekre a falszerkezetekre ajánlott az elhelyezése: tégla, vasbeton, kő. Gyártanak belőle grafitadalékos típust is, aminek hőellenállása körülbelül 20%-kal magasabb.

Extrudált polisztirol: vízzel érintkező helyre beépíthető anyag. Piaci ára az expandált polisztirolénál 2-3 szor magasabb, cserébe vízálló, és hőellenállása 20%-kal magasabb. Általában színes termék (kék, sárga, rózsaszín). Ezekre a tartószerkezetekre ajánlott az elhelyezése: tégla, vasbeton, kő.

Kőzetgyapot: tetőtér beépítéseknél a szarufák közötti kitöltésként használják, puha anyaga miatt. Létezik belőle felkeményített, lépésálló kivitel is, homlokzatra ez használható. Akkor mondható lépésállónak a hőszigetelés, ha deformáció nélkül visel el jelentős nyomásterhelést, hosszú távon is. Ezekre a falszerkezetekre ajánlott a kőztetgyapot elhelyezése: tégla, vasbeton, kő, fa, vályog. Természetes anyagból készül, tűzálló. Hőellenállása a polisztiroléval megközelítőleg azonos.

Milyen falazathoz milyen szigetelést?

Az adott tartószerkezeti anyaghoz megfelelő hőszigetelést páratechnikai számítással állapítják meg az építészmérnökök. Ez a számítás azt vizsgálja, hogy a fűtött-lakott beltérből a szerkezeten át diffúzióval távozó pára biztosan nem csapódik-e le a szerkezetben. Egy rosszul megválasztott párosítás (például vályog + polisztirol) azt eredményezi, hogy a hőszigetelésbe a helyiség felől gyorsabban jut be a pára, mint ahogy onnan a külső oldalon eltávozik, így a szigetelés "beizzad", átnedvesedik. Az átnedvesedett szigetelés hőellenállása a töredékére zuhan, valamint a tartószerkezet is visszanedvesedik, bedohosodik. Nem kell megijednünk, ez egyszerűen elkerülhető, az alábbi listában szereplő kombinációk nem igényelnek egyedi számításokat, páratechnikailag biztosan megfelelnek, külső oldali beépítés esetén:

Hőszigetelés kondenzációs gázkazánnal

A hőszigetelés és kazáncsere kombinált megvalósítása talán a legszebb példa arra, hogy átgondoltan érdemes korszerűsítenünk az ingatlant. Ha az épületet lehőszigeteljük, csökken a hővesztesége és ezzel összefüggésben az eltávozó hő pótlásához szükséges fűtési teljesítmény is. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a radiátorok alacsonyabb fűtővíz-hőmérséklettel működhetnek. Érdemes tudni, hogy a kondenzációs gázkazánok magasabb hatásfokon üzemelnek, ha a termelt fűtővíz hőmérséklete alacsonyabb. Ez a hatásfokbeli különbség akár 5% is lehet, és ezt a növekedést önmagában az a tény eredményezi, hogy a két beruházást egyszerre végezzük el.

Külső oldalon hőszigeteljünk!

Ha lehetőségünk van, mindenképp a külső oldalon hőszigeteljük a falakat. Ha a szigetelés a külső oldalra kerül, az eredeti falazatot nem rekesztjük ki a helyiség termikus burkából, továbbra is részt vesz a hőtárolásban és pufferként működhet közre a szoba páratartalmának szabályozásában.

Ezért nem ajánjuk a belső oldali hőszigetelést.

A korszerű hőszigetelési vastagságok, U értékek

Ha Önt részletesebben érdekli az épületenergetika és energiahatékonyság, érdemes megismerkednie az U érték fogalmával. Az U érték a fajlagos hőátbocsátási tényező, mértékegysége W/m²K [Watt per négyzetméter Kelvin]. Alapvető energetikai mérőszámról van szó, amely a szerkezetet jellemzi, az egy négyzetméter felületen át távozó hővesztesége alapján. Minél alacsonyabb az U érték, annál jobb a szerkezet hőszigetelő képessége. A fal tervezett U értékének megválasztása inkább gazdasági jellegű döntés, mint mérnöki. Minél vastagabb a szigetelés, annál kisebb lesz az energiafogyasztás, de cserébe magasabb a beruházási költség. Az kell mérlegelnünk, hogy most szeretnénk több pénzt belefektetni az ingatlanba, és hosszú távon alacsony rezsiköltséget biztosítani, vagy inkább olcsón elintéznénk a beruházást, és cserébe vállaljuk a magasabb rezsiköltségeket.

Az U értékekre vonatkozóan az Európai Unió kidolgozott egy részletes követelményrendszert, amelynek a célja, hogy iránymutatást adjon a költség/megtakarítás viszonylatban. Ez az ún. költségoptimalizált követelményrendszer, amely pontosan azt jelenti, amit a neve sugall, megadja a legoptimálisabb energiahatékonysági szintet, a bekerülési költség és elért energiahatékonyság vonatkozásában. A költségoptimalizált követelményszint 2018 január 1-óta Magyarországon már kötelezően alkalmazandó új épület építése és jelentős felújítása esetén, és a külső falazatra vonatkozóan U≤0,24 W/m²K értéket ír elő. Az alábbi táblázatban összegyűjtöttük, hogy ennek eléréséhez milyen vastag hőszigetelés szükséges. Referenciaként a passzívház előírás értékeit is feltüntettük, ennél a vastagságnál a falon keresztüli hőveszteség gyakorlatilag elenyésző.

az eredeti teherhordó fal eredeti U érték [W/m²K] a költségoptimalizált követelmény U=0,24 W/m²K eléréséhez szükséges hőszigetelés vastagság a passzívház követelmény U=0,15 W/m²K eléréséhez szükséges hőszigetelés vastagság
B-30 tégla 1,3 14 cm 24 cm
25 cm tömör kisméretű tégla 1,8 15 cm 25 cm
38 cm tömör kisméretű tégla 1,4 14 cm 24 cm
30 cm vázkerámia falazóblokk (a jelenleg kapható korszerű típusok) 0,51 9 cm 19 cm
38 cm vázkerámia falazóblokk (a jelenleg kapható korszerű típusok) 0,43 8 cm 18 cm
30 cm régi lyukacsos tégla 0,8 12 cm 22 cm
30 cm pórusbeton (Ytong) 0,44 8 cm 18 cm
25 cm-es gázszilikát blokk 0,95 13 cm 23 cm
29-es salakbeton blokk 1,25 14 cm 24 cm
25 cm-es házgyári panel 1,43 14 cm 24 cm
30 cm-es házgyári panel 1,01 13 cm 23 cm
60 cm terméskő fal 1,5 15 cm 25 cm
60 cm vályog fal 0,7 12 cm 22 cm
30 cm szigeteletlen kavicsbeton (pl. pincefal) 2,3 15 cm 25 cm
A számítás λ=0,04 W/mK hővezetési tényezőjű hőszigetelő anyaggal készült, a legtöbb expandált polisztirol és kőzetgyapot anyag hővezetési tényezője e körül mozog. A hővezetési tényező jele lambda (λ), mértékegysége Watt per méterszer Kelvin. Ha ettől jobb anyaggal dolgozunk, a vastagság arányosan csökkenthető, például a grafitadalékos polisztirolok 20-25%-kal jobban hőszigetelnek, ezekből elég ennyivel kisebb vastagság is.

Nézzük meg az első példát: régi építésű B-30 téglából készült fal (kétoldali vakolattal számoltunk a táblázatban), eredetileg U=1,3 W/m²K. Ha erre a falra 14 centiméter hagyományos expandált polisztirol hőszigetelést teszünk, az U érték 0,24 W/m²K-re csökken, ami 82%-os energiamegtakarítást jelent a falon át távozó höveszteségben. Természetesen ettől nagyobb vastagsággal is szigetelhetünk, a passzívházak falra vonatkozó követelménye U=0,15 W/m²K, amit 24 cm szigeteléssel ér el ugyanez a szerkezet.

Összefoglalás

További népszerű cikkek a blogon

CC energetikai besorolási osztály
DD energetikai besorolási osztály
x

Tisztelt Ügyfelünk!

Visszahívási kérését nem sikerült elküldeni, kérjük, próbálja újra!

Rendben

x

Tisztelt Ügyfelünk!

Visszahívási kérését elküldte rendszerünk.

Rendben