Alapfogalom: hőátbocsátási tényező
Aki energetikai korszerűsítést mérlegel, mindenképp érdemes ismernie a hőátbocsátási tényező (U érték) fogalmát, ami az egyik legalapvetőbb épületenergetikai mérőszám, és a szerkezet hővezető képességét jellemzi az egy négyzetméter felületen át távozó hővesztesége alapján ( W/m²K). Minél alacsonyabb az értéke, annál jobb a szerkezet hőszigetelése. A jelenlegi előírás szerint a beépített ablak hőátbocsátása legfeljebb 1,1 W/m²K lehet.
Ne keverjük össze az üvegezés, a tokszerkezet és az ablak egészének hőszigetelését. A forgalmazók gyakran csak a legelőnyösebb rész (üvegezés) értékét adják meg.
- Uw - az ablak egészére vonatkozó számérték (Uwindow: általában 0,8 és 1,4 között)
- Ug - csak az üvegezésre vonatkozó számérték(Uglass: általában 0,5 és 1,1 között)
- Uf – csak a tokszerkezetre vonatkozó számérték (Uframe: ezt általában nem adják meg)
Miben jobb egy korszerű nyílászáró mint egy hagyományos?
Jobban hőszigetel: a korszerű ablakok üvegezése 2 vagy 3 rétegű ún. LOW-E (alacsony emissziós) bevonatú, és nemesgáz töltésű. Az ilyen üvegek hőátbocsátási tényezője 0,5 és 1,1 közötti, szemben a kapcsolt gerébtokos ablaküvegezések megközelítőleg 3-as értékével.
Jobb a légzárósága: a modern ablakok szinte tökéletesen zárnak, még a legszelesebb időben is. Meglepő lehet, de a fűtési megtakarítás nagyobb részét a magasabb légzáróság okozza, nem pedig a magasabb hőszigetelő képesség.
Árnyékolás
Az épület lakókomfortját nem csak a téli időszakra, hanem nyárra is tervezni kell. A mai, fokozott légzárású és hőellenállású nyílászárók mellett a túlmelegedés könnyen létrejön. Védelemként lehetőség szerint külső árnyékolást alkalmazzunk, a cél az, hogy nyári napsugárzást kizárjuk, az üvegházhatást megelőzzük. A belső árnyékolások a sugárzási energia 10-30% át képesek gátolni, míg egy redőny körülbelül 90-100%-ot. Tetőtéri nyílászárókat külső árnyékolás nélkül telepíteni fokozottan előnytelen, a nyári idényben akár több hétre is lakhatatlanná válhat a lakás.
Hasznos tipp: fűtési idényben az árnyékolók éjszakai alkalmazásával jelentősen csökkenthetjük a szerkezet hőveszteségét, így energiát takaríthatunk meg.
Mekkora javulást várhatunk?
A fűtési fogyasztásban a csökkenés megközelítőleg 5 és 15% között lesz. Ha a meglévő nyílászárók vetemedettek, rosszul zárnak (beáramlik a külső levegő), a megtakarítás a magasabb értékhez fog közelíteni. A cserével a lakás komfortossága is javulni fog, ugyanis a régi ablakokra jellemző „hidegsugárzás”, a maiaknál már nem létezik.
Légkamrák száma
3-5-7 vagy még több légkamrás ablakokat is gyártanak, de nem javasolt ez alapján választani, helyette az U értékre figyeljünk. Előfordulhat, hogy egy 5 légkamrás ablak jobb energetikai jellemzőkkel bír, mint egy 7 kamrás típus. A napi használat során a légkamrák számának nincs semmilyen szerepe, bár a vastagabb tokszerkezetek némileg masszívabbak, és ezáltal nagyobb nyílásokra alkalmazhatók.
Üvegezés: 2 vagy 3 rétegű
A 3 rétegű üvegezés egyértelműen jobban tartja a hőt, viszont kevesebb napsugárzást is enged be. Számítással igazolható, hogy déli oldalon a három rétegű üveg gazdaságtalanabb mint a két rétegű, mivel a téli napsugárzást jelentősen kizárja, magasabb hőellenállása pedig nem fedezi az elvesztegetett szoláris hozamot. Egyes uniós országokban déli oldalon nem is engedélyezett 3 rétegű üvegezést alkalmazni, így mi is csak az északi fekvésű, illetve benapozatlan helyekre ajánljuk.
Fa vagy műanyag
A modern fa ablakok nem biztosítanak magasabb lakókomfortot, mint a műanyagok. A faanyagokat különböző vegyi anyagokkal impregnálják, a rétegeket egymáshoz ragasztják, majd festik. A végeredmény egy olyan szerkezet, amely egyáltalán nem enged át párát vagy levegőt, így a gyakorlatban nem bír előnyösebb épületfizikai tulajdonságokkal, mint a műanyag és fém típusok.
A fém ablakok jó hőszigetelése technikailag nagyon nehézkesen oldható meg, így ezek a lakossági felhasználásból mára már kiszorultak.
A beépítés módja
Az ablakokat érdemes a homlokzati hőszigetelés síkjába helyezni (amennyiben van szigetelés), úgy hogy a szigetelés épp elé takarjon, vagy a toknak „ütközzön”. Az ablakkeretet a rögzítés után PUR habbal körbeszigetelik, ezt egyenletesen és felületfolytonosan kell felvinni. A keret körül a Pur habot szilikon bázisú szigeteléssel kell borítani, a külső és belső oldalon is, a pára bejutásának megakadályozása érdekében. Ha ezt a munkarészt kihagyják, a szigetelő habba bejut a pára, az le fog csapódni, a lecsapódott kondenzvíz hatására lehűl a beépítés vonala, ami után megjelenik a penész.
Összegzés:
- Az ablakokat a teljes szerkezetre jellemző hővezető képesség alapján ítéljük meg (Uw érték), minél alacsonyabb ez a szám, annál több energiát takarítunk meg.
- A légkamrák számának, az üvegezés vastagságának, bevonatának is van jelentősége, de ezeket az adatokat mind integrálja az Uw érték, így inkább erre figyeljünk.
- A forgalmazók gyakran csak az üvegezés U értékét adják meg, a teljes szerkezetre vonatkozó helyett. Ez minden esetben félrevezető, ugyanis könnyen lehet, hogy egy jó energetikai minőségű üveget egy gyenge minőségű tokszerkezetbe építettek be.
- A beépítést hőszigetelő és légzáró módon kell elvégezni, egy korszerű ablaknak csak akkor használjuk ki a potenciálját, ha a kerülőutas hőveszteség minimális.
- Déli oldalra és benapozott homlokzatokra 2 rétegű üvegezést válasszunk a 3 rétegű helyett, a szoláris energiahozamot így jobban tudjuk hasznosítani.
