Blog
A hasznos alapterület

A hasznos alapterület

Írta: Gali András

Ebben a cikkben a hasznos alapterület fogalmát mutatjuk be.

A hasznos alapterület fogalma a rendelet szerint

A „hasznos alapterület” fogalmát az OTÉK (hivatalos néven 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet) tartalmazza:

Hasznos alapterület:a nettó alapterületnek azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,90 m.

A definíció a nettó alapterületre hivatkozik, amely jelentéséről és kiszámításáról részletes cikkünket itt olvashatja. A lényeget összefoglalva, a nettó alapterület az ingatlan szabad alapterülete, a falak és más épületszerkezetek beleszámítása nélkül. A hasznos alapterület kiszámításához a nettó alapterületnek azt a részét kell vennünk, ahol a belmagasság legalább 1,90 m.

Hogy néz ki a számítás a gyakorlatban?

A hasznos alapterület kiszámításhoz meg kell mérnünk az összes helyiség belső szabad méretét, és ezeket összeadnunk. Azokat a területeket, amelyek fölött a belmagasság nincs legalább 1,90 méter, nem szabad hozzáadnunk. Ilyen területek például a tetőtér-beépítések oldalsó szakaszai vagy a lépcsők alatti tárolók. Társasházi lakások esetén ilyen területek általában nincsenek is, így a nettó és a hasznos alapterület megegyezik. Tetőtér esetén meg kell keresnünk a szobának azt a részét, ahol a belmagasság nagyobb, mint a küszöbérték, és ennek alapterületét számításba vennünk. A hasznos alapterület definíciójából adódik, hogy nem számítandó bele semmilyen épületszerkezet (fal, oszlop, kémény, szellőző, nyílászáró), a méretfelvételt mindig a helyiség vakolt falsíkjától kezdve kell megtennünk, a szabad belső méretekkel. Az alapterület kiszámításáról részletesebb cikket is írtunk, melyet a hivatkozásra kattintva olvashat.

Garázs, teremgarázs

A hasznos alapterület számítása nem vizsgálja a helyiségek funkcióját, tehát a ház/lakás minden helyisége beleszámítandó.

A jogszabályi fogalmak alapján tehát a garázs a hasznos alapterület részét képezi. Családi házak esetében a garázs alapterületét egyszerűen hozzáadjuk a ház többi részének hasznos alapterületéhez. Társasházakban már nem ilyen egyértelmű a helyzet, ugyanis a lakástól elszeparáltan megtalálható beállóhelyek beszámításáról nincs semmilyen hivatalos rendelkezés. A szerző személyes értelmezése szerint csak a lakástól tulajdonjogilag elválaszthatatlanul létező teremgarázs helyek számíthatóak hozzá a lakás hasznos alapterületéhez. Azok a kialakítások, ahol a teremgarázs beállóhely mint önálló rendeltetési egység létezik (külön is értékesíthető), nem számítandók a lakás hasznos alapterületéhez.

HIRDETÉS

Népszerű cikkek a blogon

Az energetikai tanúsítványok rögzítése
Az energetikai tanúsítvány pótlása
Energetikai besorolások táblázata: 2020
Mit jelent az energetikai tanúsítvány?
BB energetikai besorolási osztály