A nettó alapterület
2022.04.14.
Az alábbiakban részletesen ismertetjük a nettó alapterület fogalmát és számítását.
Az alábbiakban részletesen ismertetjük a nettó alapterület fogalmát és számítását.
Nettó alapterület: „helyiség vagy épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott tér vízszintes vetületben számított területe.”
A fenti definíciót a legalapvetőbb magyar építésügyi jogszabály, az OTÉK » tartalmazza, amely hivatalos néven a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről. A meghatározás a jogszabály 1. számú mellékletének (Fogalommeghatározások) 88. pontjában található.
Célszerű a definíció második felének értelmezésével kezdenünk:„vízszintes vetületben számított terület”. A vízszintes vetület annyit jelent, hogy a lejtésben lévő födémek (pl. lépcső, rámpa, bizonyos teraszok) csak a vízszintesen számolt méretükkel kerülnek a számításba. Ez a mondatrész az esetek 99%-ában teljesen lényegtelen, hiszen az ingatlanok általában vízszintes-függőleges síkokkal határoltak, mindenesetre a vitathatatlan értelmezés kedvéért a definíció így tartalmazza. A terület, mint fogalom, a síkidomok kiterjedését jellemző mennyiség, ami szemléletesen azt mutatja meg, hogy mennyi anyag kell ahhoz, hogy az adott síkidomot lefedjük. Az építészetben a terület alapegységnek az egységnégyzet területét (négyzetméter, m²) vesszük. A számított terület a fentiek vonatkoztatása a konkrét esetre, amely szabályos helyiségek esetén a belső szélesség szorozva a hosszúsággal.
A definíció első fele, a helyiség vagy épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott tér, azt jelenti, hogy a nettó alapterületet vonatkoztatni kell a helyiségekre (lásd alább) és azokra a terekre is, amelyeket csak részben fog közre épületszerkezet (ilyen pl. fedett terasz, loggia). Helyiség: „a rendeltetésének megfelelően épületszerkezettel minden irányból körülhatárolt, járófelülettel rendelkező tér, a beépítetlen tetőtér kivételével.”
Egy szoba nettó alapterületének kiszámításához össze kell szoroznunk a szélességét és a hosszúságát. Mindig a belül mért (szabad) méretekkel kell számolnunk. Egy lakás nettó alapterületének kiszámításához össze kell adnunk az egyes helyiségek fenti módon kiszámolt alapterületeit.
Az ingatlan nettó alapterületbe beleszámít minden helyiség alapterülete, a falak belső kontúrján belül mérve. Beleszámít továbbá minden olyan tér, amely nem minősül helyiségnek, de épületszerkezettel (pl. fal, födém, tető) részben vagy egészben határolva van. A belmagasságnak a nettó alapterület számításánál nincs jelentősége (a definíció nem tartalmazza), így bármilyen alacsony illetve magas belmagasságú térről legyen szó, a nettó alapterületbe beleszámítandó.
Az épületszerkezetek nem kerülnek bele a nettó alapterületbe, a falak, vakolatok, pillérek, kémények, gépészeti aknák nem részei a számított területnek.
A lakások, házak alapterületét a nettó helyett általában hasznos alapterület » fogalommal definiálják, ennek kiszámításáról a hivatkozásra kattintva olvashatja részletes cikkünket.